Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Élethosszak

Meddig tart az élet?

Az élőlények genetikai programja behatárolt, a lét időtávlataiban viszonylag rövidre szabott életet tesz lehetővé, ami a fajtól, az ökológiai feltételektől, többek közt a táplálékláncban elfoglalt helytől, a táplálkozástól és az egészségi állapottól is függ. Érdekfeszítő téma az élet és az elmúlás.

Az ember születéskor várható élethossza mintegy 65 - 70 év, egyre növekvő átlagértékkel és felső korral, a 100 év feletti azonban már matuzsálemi kor. Az eddig elért leghosszabb életkor ismereteink szerint 132 év volt.

Kevésbé vannak pontos információink e tekintetben a vadon élő állatvilág jelentős részéről. Nagy szélsőségek léteznek a kérészélettől a több száz éves élethosszig.

A tiszavirág lárvája 3 évig készül arra, hogy aztán legfeljebb egy-két órát repüljön, és a nászrepüléssel, a párzással gondoskodjon a következő nemzedékről, majd elpusztul. A bogarak lárvája fajtól függően több évig élhet, aztán a kifejlett imágó néhány hetet vagy hónapot. A lepkék is legfeljebb hónapokat élnek.

Leghosszabb életű állatok a kagylók, a sellőkagyló akár 500 évet is élhet. Találtak 140 éves homárt is. A gerincesek közül a nagyobb egyedméretű fajok élnek tovább. Az elefántok élettartama elérheti a 75-80 évet, az oroszlánoké mintegy 50 év, a majmoké, a rinocéroszé kevesebb. Van viszont olyan teknősfaj, amely 250 évig is elélhet, a grönlandi bálna életkora is meghaladhatja a 100 évet. Hosszú életűek az aligátorok is. A halfajok többsége 1-2 évtől 1-2 évtizedig éli vízi világát, léteznek azonban jóval hosszabb életűek is, ilyen például a ponty.

A madarak jellemzően 3 – 30 év élettartamúak, de a gólya 70 évet, a varjú, a holló, a hattyú és egyes papagájfajok még annál is tovább élhetnek. A gímszarvas, az őz, a farkas és a róka nagy átlagban 15 évig él, a medve akár 40 - 50 évig is, a mókus átlag-élettartama 3 - 6 év. A két háziasított rovarfaj közül az egyik a háziméh, amelynek méhcsaládjában a dolgozók 1 - 6 hónapig, a herék 3 - 5 hónapig, az anya 3 - 5 évig él (a másik háziasított rovarfaj a selyemlepke).

Más a helyzet a növényvilágban. A Föld legidősebb fája Svédországban van, ahol egy lucfenyő életkora 9.550 év. A Matuzsálem-fa, egy simatűjű szálkásfenyő több mint 5.000 éves a kelet-kaliforniai Fehér-hegységben. A President (Elnök) pedig egy 3.200 éves óriás mamutfenyő 74 m magassággal és 8 m-es törzsátmérővel a kaliforniai Sequoia Nemzeti Parkban. Magyarországon van 800 éves tölgyfa és 700 éves kislevelű hárs. Kutatók több 5.000 évesnél idősebb növényt is regisztráltak, és állításuk szerint a zuzmók a leghosszabb élettartamú élőlények közé tartoznak.

A lágyszárú növények lehetnek egyéves, kétéves vagy évelő növények. Az egynyári növényfajok között léteznek rövid tenyészidejűek (efemer fajok), a sivatagi területeken élők között pár hét élettartamúak is. Hazánkban szintén vannak kérészéletű efemer növényfajok, köztük egy nyáron több nemzedéket létrehozók.

Sajátos kérdés a nagygombák élethossza. A gombaspórákból kinövő gombafonalak (hifák) ugyanis tenyésztestet, gombatelepet (micéliumot) alkotnak, abból fejlődik ki a szemmel jól látható termőtest, amit gombának nevezünk a mindennapi nyelvben. Valójában a gomba spórákat létrehozó „terméséről” van szó. Míg az ehető és a mérgező nagygombáink termőteste szezonális, addig a taplógombáké évelő. Életrekordot jelent, hogy (ha minden igaz) több mint 9.000 éves tuskógombatelep is létezik.

Kívánjuk az embernek a hosszú boldog életet, a vadon élő állat- és növényvilágnak a biológiai sokféleséget, a teljes élővilágnak pedig a további globális felmelegedés megelőzését!

Az élet során az egyedfejlődés szakaszos, ami a fentiekkel is összefüggő további érdekes téma, együtt a szaporodással - növekedéssel - fejlődéssel. Érdemes tanulni, tanulmányozni.

Az élethosszra szép példa a Zengővárkonyi Szelídgesztenye, amely 2017-ben volt az év fája. A több mint 300 éves fa kigyógyult a szelídgesztenye kéregrákból (kórokozója egy tömlősgomba). Átélt viszontagságos évszázadokat, többek közt azt is, amikor lőtérőrzésre kirendelt katonák melegedési céllal meggyújtották.

Fotó: dr. Temesi Géza, 2017. nov. 23.

 

A természettel folytatott gazdálkodásban a kor alapvető szempont az erdő- és a vadgazdálkodásban. A faállomány vágásérettségi kora az erdőtervezés egyik mutatószáma. Az erdőgazdálkodási beavatkozások a faállomány életébe a korosztályokhoz igazodnak. A vadgazdálkodásban a nagyvad egyedének becsült kora (fejlettsége) a kilövés tervezésének, az elejtésnek az egyik szempontja. A halgazdálkodásban a kifogható halak rendeletben meghatározott mérettartománya jelenti a növekedés-fejlődés szerinti halfogás gyakorlatának alapját.

 

2020 © Dr. Temesi Géza

 

 

 

 

 

 
 


Utolsó kép


Archívum

Naptár
<< Szeptember / 2022 >>


Statisztika

Most: 1
Összes: 72097
30 nap: 1700
24 óra: 52