Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


HÍR-ÚJSÁGOK

Örökerdő

Az örökerdő (Dauerwald) eszméjét Alfred Möller (1860 - 1922) német erdésztudós alkotta meg. Az örökerdő (szálalóerdő) olyan mint az őserdő azzal az alapvető különbözőséggel, hogy míg az őserdőben az idős fák természetes módon pusztulnak ki és a helyükön keletkező lékek természetes úton újulnak fel, addig az örökerdőben az erdőgazdálkodó vágja ki az arra érett fákat (ún. szálalás, szálalóvágás), amivel gazdasági haszonhoz jut, a keletkező üres lékek felújulását pedig szükség esetén segíti. Az ilyen erdő faállományának szerkezetében nincs lényegi változás, nincs vágásterület, és minden korosztály jelen van.

erdeszcsillag-regi--2-.jpgAz örökerdő erdőgazdálkodását a 2009. évi XXXVII. törvény (erdőtörvény, Evt.) 29. § (2) bekezdés b) pontja üzemmódként határozza meg a következőként: "örökerdő üzemmód: az erdőgazdálkodás során az erdőben erdőfelújítási kötelezettséget keletkeztető véghasználati fakitermelés nem történik, az erdő faállománya az örökerdő fenntartási tervben foglaltaknak megfelelően alakul, annak összetétele, kor- és térbeli szerkezete változatos, és ezzel megvalósul a folyamatos erdőborítás."

A Magyar Közlöny 2020. április 8-án kiadott számában jelent meg az agrárminiszter 13/2020. (IV. 8.) AM rendelete az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról szóló 61/2017. (XII. 21.) FM rendelet módosításáról. A módosítások május elsejei hatálybalépése után lásd a 61/2017. (XII. 21.) FM rendeletet (Evt. vhr.)!

A módosított vhr. kimondja, hogy örökerdő üzemmódban kezelt erdőben kizárólag készletgondozó használat fakitermelési mód tervezhető, és tartalmazza annak részletszabályozásait, köztük az örökerdő kezelési terv tartalmi követelményeit. Az alkalmazott jogszabályi megnevezések között új fogalomként szerepel a biotóp fa: "az erdőgazdálkodó által kijelölt, erdővédelmi és természetvédelmi célokat szolgáló olyan faegyed, amely a tervszerű erdőgazdálkodás keretében nem kerül kitermelésre."

2020. április 10. - Dr. Temesi Géza

֍

Új rendeletek, új védett terület

Két új természetvédelmi tárgyú miniszteri rendelet jelent meg, egyben egy új védett természeti terület született. A natúrparkok létrehozásáról és működéséről szóló 6/2020. (III. 25.) AM rendelet a natúrparkok kérdését rendezi, a Táti és süttői Duna-szigetek természetvédelmi terület létesítéséről szóló 7/2020. (III. 25.) AM rendelet pedig a 173. országos jelentőségű természetvédelmi területet (TT) hozta létre kerekítve 300 ha területtel.

2020. március 26.

֍

Koronavírus

A vírusok a leggyakoribb organizmusok a Földünkön. Az 1900-as századforduló előtti évtizedben felfedezett paraziták, és több mint 5000 ismert (leírt) fajuk van. A virus latin szó jelentése: méreg.

A koronavírusok nevüket elektronmikroszkóp alatt jól látható, koronára emlékeztető felszíni kitüremkedéseikről (a burokba ágyazott fehérjetüskékről) kapták. Az 1960-as évek óta ismert kórokozó koronavírusok állatról emberre és emberről emberre egyaránt terjedhetnek.

A jelenlegi pandémiát okozó új koronavírus faj megnevezése: SARS-CoV-2 (Severe Acute Respiratory Syndrome = súlyos akut légzőszervi szindróma) vagy 2019-nCoV (2019-novel Coronavirus), az általa előidézett járványos betegség (fertőzés) megnevezése: COVID-19 (Coronavirus Disease-19). A médiában sok a téves információ és megnevezés.

A vírus elsősorban cseppfertőzéssel terjed: köhögéssel, tüsszentéssel vagy egyáltalán a kilégzéssel kerülhet a környezetbe és onnan a közelben tartózkodó más emberre. A másik terjedési mód, hogy fertőzött felületek és tárgyak megérintésével a vírus a kézre kerül, majd az arc – száj – orr érintésével bejuthat a szervezetbe. Egyes információk szerint napokig fertőzőképes lehet a különböző felületeken, de az egyszerű virucid azaz vírusölő fertőtlenítőszerek, az alkoholos kézfertőtlenítők, a szappanos alapos kézmosás elpusztítják.

2020. március 22.

֍

A barlangok hónapja

Március minden évben a barlangok hónapja. A barlang egyike a legismertebb szimbolikus tereknek, de lássuk a vonatkozó törvényt!

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 23. § (3) bekezdés a) pontja szerint a barlang a földkérget alkotó kőzetben kialakult olyan természetes üreg, melynek hossztengelye meghaladja a két métert és mérete egy ember számára lehetővé teszi a behatolást. A 23. § (2) bekezdése megállapítja, hogy a törvény erejénél fogva (ex lege) védelem alatt áll többek között valamennyi barlang. Ha pedig a barlang védelme csak különleges intézkedésekkel biztosítható, akkor azt fokozottan védetté kell nyilvánítani.

A barlangok védelméről részleteiben a Tvt. 48 – 51. §-a, 68. §-a, valamint az alábbi négy jogszabály rendelkezik.

13/1998. (V. 6.) KTM rendelet a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről

16/2009. (X. 8.) KvVM rendelet a barlangok felszíni védőövezetének kijelöléséről

392/2017. (XII. 13.) Korm. rendelet a barlangok nyilvántartásáról

13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 6. számú melléklete (fokozottan védett barlangok)

A Tvt. 68. § (1) és (9) bekezdései szerint kizárólagos állami tulajdonban áll és forgalomképtelen valamennyi barlang, a barlang vagyonkezelői joga pedig a nemzeti park igazgatóságot illeti meg.

Jelenleg országunkban összesen 4.170 nyilvántartott barlang van, amelyek egyben ex lege védettek, ebből 145 barlang fokozottan védett.

2020. március 3. - Dr. Temesi Géza

֍

Klíma- és természetvédelmi akcióterv

Klíma- és természetvédelmi akciótervet fogadott el a Kormány 2020. február 12-én. A nyolcpontos akcióterv célja minden szükséges állami intézkedés megtétele a klímaváltozás időszakában annak érdekében, hogy a jövő generációi jobb környezeti állapotban örökölhessék az országot. Tartalmazza többek között az ország erdősültségének növelését, az illegális hulladéklerakások felszámolását, a széndioxid-mentes gazdaság elérésének célját, a folyók védelmét, az egyszer használatos műanyagok felszámolását és számos további környezetvédelmi intézkedést.

2020. február 16.

֍

Kormányhivatali működés egyszerűsítése

Alaposan átszabják a kormányhivatalokat – tudósított a sajtó 2019 novemberében, majd a Magyar Közlöny decemberi számaiban megjelentek a vonatkozó jogszabályok.

A Magyar Közlöny 2019. évi 206. száma tette közzé a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvényt,

a 220. szám pedig a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendeletet.

Az egyik alapvető változás, hogy a megyeszékhely szerinti járási hivatalok megyei szintű közigazgatási hatósági feladatai visszakerülnek a megyei kormányhivatalokhoz. A járási (fővárosi kerületi) hivatalok a jövőben csak járási igazgatási ügyekkel foglalkoznak, a megyei hatósági feladatokat 2020. március 1-jétől a fővárosi és megyei kormányhivatalok látják el. A cél a hatósági szervezetrendszer egyszerűsítése.

Az általános szabálysértési hatósági feladatok a járási (kerületi) hivataloktól március 1-jétől a rendőrséghez kerülnek át, így általános szabálysértési hatóságként is a rendőrség szervei járnak el.

A fővárosi és megyei kormányhivatalok 2011. január 1-je óta - 9 év alatt - számos átalakításon mentek keresztül.

2020. január 3. - Dr. Temesi Géza

֍

Mit hoz a jövő?

Ezzel a címmel és illusztrációval jelent meg az alábbi weboldalas publikáció 2018-ban. Ma, újabb évfordulóhoz közeledve még aktuálisabb a kérdés, már politikai szinten is klímastratégiát, klímaügyi minisztériumot követelnek. Újra közzétéve az írást sürgős állami cselekvéseket szorgalmazunk Társaságunk részéről is.

2019. december - Schranz Richárd

A természetvédelem és a környezetvédelem az emberiség jövőjének alapfeltételei, ezért a legfontosabb teendők közé tartoznak. A két terület egymással összefügg illetve egymást részben átfedi, egymásra kölcsönösen hat, így egymást jelentősen segítheti is. Egyszerű példaként szolgálhat, hogy a levegő mint környezeti elem védelme védi a természetet is, az erdők védelme azok széndioxid megkötésével és más hatásaival védi a levegőt, a környezetet, mindkettő pedig a felmelegedés ellen hat. A globális felmelegedésről egyre több szó esik, a tettek azonban globálisan sántítanak. A felmelegedés elleni megfelelő nemzetközi összefogás terén sürgősen tovább kell lépni, különös tekintettel az Amerikai Egyesült Államok (lásd Párizsi Megállapodás), valamint a legkevésbé fejlett országok és a trópusi esőerdők vonatkozásában. Szorosan összefügg ugyanis a környezetpusztulás és a migráció is, a Föld erdeinek csaknem egyharmadát kitevő esőerdők terén pedig szinte katasztrófahelyzet van. Az esőerdők a Föld tüdeje, de a széndioxid megkötése (elnyelése) mellett pusztulásuk következtében sajnos egyre többet szabadítanak fel.

Tapasztalataink rövid összefoglalásával országunkban a következőkre volna halaszthatatlanul szükség.

1. A környezetvédelmi jogszabályok szigorítása, következetesebb környezetvédelmi és természetvédelmi jogalkalmazás.

2. Nagyobb állami és társadalmi összefogás a környezet és a természet hatékony védelméért. Több hiteles, naprakész, szakmailag ellenőrzött magyarországi környezet- és természetvédelmi információ a világhálón (sok a hiteltelen, hatálytalan, érvénytelen, jogsértő, helytelen, tudománytalan vagy szakmailag megalapozatlan internetes forrás).

3. Valamennyi egyetemi karon a szakterületnek megfelelő irányú, tartalmú és terjedelmű környezet- és természetvédelmi oktatás kötelező illetve választható tantárgyakkal.

4. Önálló környezetügyi, a környezet- és a természetvédelemért, a vízügyért, a klímapolitikáért és a természethasznosító ágazatokért (erdészet, vadgazdálkodás – vadászat, halgazdálkodás) felelős – minisztérium megalakításának kormányzati alapos mérlegelése.

5. Létszámnövelés egyre felkészültebb szakemberekkel a környezetvédelem, a természetvédelem, a vízügy és a természethasznosító ágazatok igazgatása és állami művelése terén.

Fentiektől függ, hogy mit hoz a jövő, amiért nem elég aggódni, hanem az eddigieknél nagyságrenddel többet tenni is kell. Elsősorban emberi szolgáltatás valósuljon meg az ökoszisztéma érdekében és irányába, és ne az öncélú ökoszisztéma szolgáltatásról papoljunk egyre többet, tudományoskodó elméleti tartalmakkal.

Dr. Szemes Ferenc - Dr. Temesi Géza

   ֍

Nem mindegy, hogy kinél van a puska (apróvadas gondolatok)

vadasz-es-a-nyul.jpgHogy mi is indokolja valójában az apróvad vadászatát, fajonként kell megvizsgálni. Nem lehet indok az atavizmusra visszavezethető vadászszenvedély, és ellenérv a söréttel történő környezetszennyezés.

A vad vadászható állatfajt jelent. Apróvad az aranysakál és a róka, a mezei nyúl és az üregi nyúl, a borz, a házigörény, a nyest, a nyestkutya, a mosómedve és a pézsmapocok, a fácán, a fogoly, a tőkés réce, a nyári lúd, a vetési lúd, a kanadai lúd, a nílusi lúd, a nagy lilik, a szárcsa, az erdei szalonka, a balkáni gerle, az örvös galamb, a dolmányos varjú, a szajkó és a szarka. 25 vadon élő állatfajról van tehát szó, ebből 10 emlősfaj, 15 pedig madár. Inváziós fajok a nyestkutya, a pézsmapocok, a mosómedve, a kanadai lúd és a nílusi lúd, de nem őshonos a fácán sem. Az erdei szalonka vadászati idény nélküli vad.

A nem őshonos és a túlszaporodott fajok esetében indokolt az állományszabályozás célú vadászat, a sportvadászatnak, a lőgyakorlatnak nincs helye a természetben! Tenyésztett fácán vagy vízivad kibocsátása és levadászása korszerű gondolkodással nem indokolható, és a balkáni gerle vagy az örvös galamb vadászata se legyen kiváló lőgyakorlat, ahogy az „sport”vadászok írásaiban olvasható. Nincs helye annak sem, hogy a nem honos vadfajok ragadozóit intenzíven vadásszák, az pedig jogsértő, adott esetben bűncselekmény, ha a lelőtt ragadozó nem vad, hanem vadon élő védett vagy fokozottan védett állat. Az erdei szalonkát és a foglyot semmiképpen nem szabadna már vadként, azaz vadászható állatfajként szerepeltetni a hatályos jogban. Az ötven évvel ezelőttinek a harmadára csökkent a mezei nyúl állománya, élőhelyvesztés, időjárási szélsőségek, vadászat és más okok miatt. Az üregi nyúl állományát vírus is tizedeli. Hasonló a helyzet más apróvaddal is.

És amíg a városi parlagi galambot sokan még nyáron is előszeretettel etetik, addig például a balkáni gerle és az örvös galamb a lőgyakorló vadászat tárgyai - be is költözik mindkét vad a településekre a dolmányos varjúval együtt.

2019. november 18. - Dr. Temesi Géza

֍

Az OTT első nyomtatott kiadványa

ott-kiskonyv-2.jpg2019 októberében jelent meg Társaságunk kiadásában A természet védelme a jogban c. kiskönyv 34 oldal terjedelemben, négy fejezettel, öt táblázattal, 9 természetfotóval, 1 didaktikai ábrával és öt további illusztrációval. Az I. fejezet törvényi szintű történeti visszatekintést nyújt a természet hazai jogi védelmére, a II. fejezet a természet védelmét szolgáló hatályos jogszabályok jegyzékét tartalmazza, a III. fejezet külön kezeli az előző fejezetből a természet őrzésének jogi szabályozását, a IV. fejezet pedig osztályoz a természetben. A táblázatok a védett természeti területek és a védett fajok országos mennyiségi adatait tartalmazzák, valamint a vadászható fajok vadászati idényét és a nem védett őshonos halfajok fajlagos tilalmi idejét szemléltetik. Az A5 formátumú színes kiskönyv a szakemberek és a természet védelme iránt érdeklődők számára egyaránt hiánypótlóan hasznos a természetvédelmi mindennapokban.

2019. október 16. - Schranz Richárd

֍

A gyújtoványfű és a bogara

A közönséges gyújtoványfű (Linaria vulgaris) egy sokak által kedvelt vadvirág. Nevét állítólag arról kapta, hogy a virág alakja emlékeztet a gyertyalángra. A kétszikűek osztályán belül az ajakosvirágúak rendjébe és a görvélyfűfélék (tátogatók) családjába tartozik a vadtátika néven is ismert évelő, gyógynövényként számon tartott őshonos növényünk, csodálatos szép sárga virágokkal, tokterméssel. Lásd a növényt kinagyíthatóan a Képgalériában is: https://termeszetor-tarsasag.eoldal.hu/fenykepek/

gyujtovanyfu---kozonseges-2.jpggyujtovanyfu-szegelyeslevelesz-2.jpg

 

 

 

 

 

 

gyujtovanyfu-szegelyeslevelesz.jpg

 

 

 

Fotók: Temesi Géza, Pécs, 2019. szeptembervég

A gyújtoványfű-szegélyeslevelész (Chrysolina sanguinolenta) a bogarak rendjén belül a mindenevő bogarak alrendbe, a levélbogárszerűek vagy lombfaló bogarak öregcsaládba és a levélbogárfélék családjába tartozó őshonos faj. Pontozott szárnyfedői a vörös szegély kivételével feketésibolya színűek, a szép kis bogár hosszúsága 6-8 mm. Hozzányúlva kimúltnak tetteti magát, amint a képeken is látható. 

2019. október 2. - Dr. Temesi Géza

֍

Ne bolondozz a természetről!

Képtalálat a következőre: „Tükör képek”Sok bolondság van az interneten, de van bolond természetbeni is, a természet egyébként többjelentésű szó. Legutóbb a Természetbolondba botlottam, a remetebogár vezetett el hozzá. Nem is olvastam tovább az okoskodó bolondságokat. A remetebogár ugyanis nem szaproxlilofág, nem eszmei az értéke, természetvédelmi értéke nem 100.000 Ft stb. A honlap Magyarország növényvilágával és állatvilágával foglalkozó menüpontjai is hemzsegnek a nem létező eszmei értéktől, a feltüntetett értékek pedig jelentős mértékben hibásak. De nagyon nem magányos a Termeszetbolond.hu, ugyanis messze nincs egyedül a világhálón a megtévesztésekkel. Nem szabad ellenőrizetlen honlapokról ostobaságokat meríteni! Vajon a Természetbolond honnan mereget információkat és eszmeiséget? A bolondság jelképe egyébként egykor a tükör volt. Kár érte, sok bolond okosnak látja magát benne, és hirdeti a hamis igét a természetről és védelméről is, félrevezető tartalmakkal.

2019. szeptember 4. - Dr. Temesi Géza

֍

Természetvédelmi hatósági táblák

A védett természeti területeket és a Natura 2000 területeket a természetvédelmi hatóságnak – a természetvédelmi kezelő útján – szabvány szerinti táblával kell megjelölnie, ami felhívás a védettség tényére. A hatósági, valamint a tájékoztató és eligazító táblák elhelyezését a tulajdonos, vagyonkezelő köteles tűrni. Lásd a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 26. § (1) és 41. § (1) bekezdést!

Sajnos még mindig előfordul, hogy a települési önkormányzati természetvédelem terén a védett természeti terület és a védett természeti érték kategóriákat, illetve a hatáskört nem a természetvédelmi törvényben és a vonatkozó kormányrendeletben foglaltak alapján értelmezik. Rossz példa fotóját nem helyezzük ki hírünkben, ugyanis létezik több helyen önkormányzati természetvédelmi tábla „helyi jelentőségű védett természeti érték” felirattal. Felülvizsgálatra szorul ilyen esetekben a védetté nyilvánító önkormányzati rendelet!

A szabvány szerinti természetvédelmi hatósági táblák az alábbi ábrán láthatók. Országos jelentőségű védett természeti területen valamennyi tábla alkalmazása lehetséges a védett természeti területi kategóriának megfelelően, míg helyi jelentőségű védett természeti területen védettségi kategóriától függően a 3. vagy a 4. ábrahelyen látható tábla helyezhető ki. Helyi jelentőségű védett természeti érték a hazai jogban nem létezik. A négy védett természeti területi alapkategória (NP, TK, TT, TE) önálló, egymáshoz viszonyítva mellérendeltek, egymással átfedésben nem lehetnek. Valamennyi országos jelentőségű védett természeti területen belül (vagy akár a teljes terület) lehet fokozottan védett természeti terület. A Natura 2000 terület lehet a négy említett alapkategóriával átfedésben (ami az összes Natura 2000 területeink 40 %-a), vagy azokon kívül (az összes Natura 2000 terület 60 %-a).

2019. augusztus 19. - Dr. Temesi Géza

֍

A császárgalóca, az ősközösség és a szarka

A gombagyűjtésnek nevezett tevékenység nem csak illegális megélhetési forrás lehet országunkban, hanem sport és mánia is. A kecsoszsport honlapon sportszervezetként működő természetjáró gombászklub gomba-szakellenőr vezetője hazánkban védett gomba, a császárgalóca gyűjtésének fotójával reklámozza önmagát és a sportját. A gombamánia honlapon olvasható ugyancsak gomba-szakellenőr tollából, hogy „a gombászat egy gyönyörű és ősi tevékenység”. Hát ez igaz, de már nem élünk ősi társadalomban, az ősközösségben, így aztán a gomba sem közös tulajdon.

orias-pofeteg.jpgKorunkban a kórainkat leszámítva a gombagyűjtés tekintetében is az alap a tulajdonjog. A védett gomba állami tulajdon, a nem védett gomba pedig a földterület tulajdonosának a tulajdonát képezi. Állami tulajdonú terület esetén a haszonvétel az állami vagyonkezelőt illeti meg. Kivételként azonban állami erdőben az erdőtörvény az egyéni szükségletre történő gyűjtés tűrésére kötelezi az állami erdőgazdálkodót, az így gyűjthető mennyiség azonban egyrészt korlátozott, másrészt nem hozható kereskedelmi forgalomba. Védett természeti területen (természetesen védett erdőben is) viszont a gyűjtés elsődlegesen a természetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött tevékenység. A védett gombával kapcsolatban pedig mindenhez hatósági engedély kell, még az országba való behozatalához is.

Fentiek a gyógynövényre és a vadon termő gyümölcsre is vonatkoznak.

sarga-rokagomba.jpg„Ne lopj!”, szól a parancsolat; „mások tulajdonát ne kívánd!”, hangzik a másik, de ne is bíztass a lopásra vagy más jogsértésre a világhálón sem! Nem lehet csak úgy a tiéd sem a titkos gombalelőhelyeden talált gomba, de még a talált dolog sem az útszélről. Ne légy szarka azért se, mert kivétel a jog alól a szarka (Pica pica)!

A jog nem ismerete nem mentő körülmény, és a szokásjog sem működik. A leszokás pedig sohasem egyszerű.

Add tovább igaz mesémet!   2019. augusztus 12. - Dr. Temesi Géza

A felső képen: piacra került óriás pöfeteg (valóban óriási, több mint 50 cm az átmérője) ráhelyezett sárga rókagombával az arányításhoz.

Az alsó képen: piacra került sárga rókagomba az erdőből (ára vidéken 6.000 Ft/kg).